A Visconti Tarot története

A Visconti kártya a Tarot történetének egyik legfontosabb fejezetét képezi. Ez a legrégebbi, ismert Tarot, és archetípusai - melyeket feltehetőleg korábbi verziók inspiráltak - a később, népszerű Marseilles Tarot alapját képezték.

Másik érdekes, történelmi eleme ennek a paklinak a kapcsolat a kártyák és eredeti tulajdonosaik között. Két dinasztiáról van szó, akik a XIII. századtól kezdve uralták Lombardiát.

A kutatások szerint némely lapok tulajdonképp eme két család, a Visconti és a Sforza egyes tagjainak portéi.

A következőekben sorra vett három Visconti pakli az a három, mely a következő hat évszázadban a legjobb állapotban maradt fent, épp ezért ezek a leghíresebbek.

Stuart Kaplan, a Tarot-kutató azonban 15 különböző paklit fedett fel a "Visconti csoport" tagjaként, melyek könyvtárakban, múzeumokban és magángyűjteményekben találhatóak. Ezeknek a kevésbé ismert pakliknak azonban sajnos alig néhány kártyalapja maradt fent.

A három leghíresebb Visconti-Tarot a Brera-Brambilla Visconti (48 fennmaradt lap), a Cary-Yale Visconti (67 fennmaradt lap egyéb elnevezései: Visconti di Modrone, vagy Gonzaga) és a Pierpont-Morgan Bergamo Visconti-Sforza (74 fennmaradt lap - egyéb elnevezései: Colleoni-Baglioni a Bergamo-i gyűjtemény után, Carrara, Bembo). 

Az első ezek közül a Brera Művészeti Galériában, Milánóban található, ez G. Brambilla gyűjteményéből került elő 1900 körül.

A második a Yale Egyetem Könyvtárának tulajdona, a harmadik példányból pedig 35 lap a New York-i Pierpont-Morgan Könyvtár birtokában van, a maradék 39 lap pedig összesen négy gyűjteményben van (kettő Bergamo-ban, egy a Carrara Akadémián, és egy magángyűjteményben).

A Nagy Arkánum és az udvari lapok háttere arany, a Kis Arkánum háttere az első két említett Tarot esetében ezüst, a harmadiknál világossárga. A Pierpont-Morgan kártyák mérete kb. 85 x 175 mm, a Brera-Brambilla paklié majdnem ugyanekkora, 80 x 178 mm, a Cary-Yale Tarot még nagyobb, 90 x 190 mm. 

A családok hátteréről meglehetősen sok történelmi adat létezik. A Viscontik családja a XI. századig Lombardia kisnemeseinek körébe tartozott az észak-itáliai régióban. Eredeti nevük nem ez volt, az 1200-as évek első felében változtatták meg. Az első híresebb családtag, Ottone Visconti (1207-95) Milánó érseke volt. Miután riválisaik, a Della Torre család felett győzedelmeskedett, jelentős hatalomra tett szert, melyet később unokaöccse, I. Matteo (1250-1322) kezeibe adott tovább, ki Milánó Lordja lett.

Ez volt a kezdete a dinasztia terjeszkedésének, és ezután 150 éven keresztül virágzott. Egyik tagjuk, Filippo Maria Milánó hercege lett. Az ő idejében fonódott össze a család története a Sforza famíliáéval, miután a herceg legidősebb, törvénytelen leányát, Bianca Mariát Francesco Sforza vette nőül.

Maga a Visconti Tarot a XV. század közepén készülhetett, a kutatók feltételezése szerint olyan különleges alkalmakra, mint például egy esküvő vagy egy évforduló. A Cary-Yale Tarot Szeretők lapján egy pár látható, akik kanopuszedényt tartanak kezeikben. A kapnopuszokon a Vsiconti kígyóval és a Savoy-ok fehér keresztjével ellátott pajzs található, mely könnyen utalhat Filippo Maria Visconti-ra, és második feleségére, Savoyai Máriára. A Pierport-Morgan pakli Szeretők lapja pedig minden kétséget kizáróan Francesco Sforzát és Bianca Maria Viscontit ábrázolja, akik 1441-ben tartották kézfogójukat. A Cary-Yale, a harmadik pakli ugyanezen lapját megvizsgálva lehetséges, hogy Francesco Sforza fiát, Galeazzo Mariát ábrázolja, és annak menyasszonyát, Savoyai Bonát, házasságkötésükre 1468-ban került sor. Ezeket a dátumokat így a különböző paklik lehetséges keletkezési idejének is tekinthetjük.

A Visconti családra utaló egyéb jelek a kártyákon: 

 

 

 

 

a birodalmi sas

a hercegi korona

a családi mottó

a Nap

 
Az alacsonyabb nemesség soraiba tartozva a Sforzáknak
kevesebb számú jelképük volt: a három, egymásba fonódó
gyűrű és a hexagonális szökőkút fellelhető az egyes lapokon. Miután azonban a milánói hercegséget elnyerte, a Sforza család is használta a Visconti címer néhány elemét, például a sast és a kígyót. Kevés kártyán Szent Márk velencei oroszlánja is megjelenik, annak a napnak az emlékezetére, amikor Francesco Velence oldalán küzdött a harcokban. 
 
A művészekről keveset tudunk. Neveik nem jelennek meg semmilyen írásos feljegyzésben, és sem aláírás, sem monogram nem található a lapokon. A képeket más művészeti alkotásokkal összehasonlítva azonban néhány művész neve szinte biztosra vehető, ezek: Bonifacio Bembo, Antonio Cicognara, Marziano da Tortona, a Zavattari család (leginkább Francesco Zavattari), kik mind a XV. századi Lombardia neves festői voltak.
 
Közülük a legismertebb Bomba, a Sforza család udvari festője.
A kártyák értelmezésében jelentős eltérések vannak a maihoz képest. Egyfelől a korai Tarot kártyái nem voltak számozottak, ezért igen nehéz megmondani, hogy pl. a Cary-Yale  Nagy Arkánuma akkoriban is 22 lapos volt-e. A lapok között azonban három olyan is található, mely a Marseilles-i szettnek már nem része: Hit, Remény és Szeretet, a három erény szerepelt a Nagy Arkánum soraiban.

Az alábbi lista részletes összehasonlítást ad az egyes, fennmaradt kártyákról (a sorrend a felismerhetőség kedvéért a mai, ismert sorrendet tükrözi):

 

PIERPONT-MORGAN BERGAMO
VISCONTI-SFORZA

CARY-YALE VISCONTI

A Bolond

(hiányzik)

A Mágus

(hiányzik)

A Pápanő

(hiányzik)

Az Uralkodónő

Az Uralkodónő

Az Uralkodó

Az Uralkodó

A Pápa

(hiányzik)

Szerelem

Szerelem

A Szekér

A Szekér

Igazság

(hiányzik)

Idő

(hiányzik)

A Szerencsekerék

(hiányzik)

Erő

Erő

Az Áruló

(hiányzik)

Halál

Halál

Mértékletesség

(hiányzik)

(hiányzik)

(hiányzik)

(hiányzik)

(hiányzik)

A Csillag

(hiányzik)

A Hold

(hiányzik)

A Nap

(hiányzik)

Ítélet

Ítélet

A Világ

A Világ

?

Hit

?

Remény

?

Szeretet

 

A három Erény a firenzei Florentine Minchiate pakliban is megjelent egyébként, a Cary-Yale nem egyedülálló ebben a tekintetben. A Cary-Yale-ben ezek a kártyák a XVII., XVIII. és XIX. lapok, utánuk több különleges lap következett (a négy elem és a tizenkét zodiákus), majd ezután folytatódott a kártyák számunkra megszokott sorrendje a Csillaggal, a Holddal és a Nappal.

A Pierpont-Morgan pakli a legkorábbi, ismert, nyugati Tarot, melyben hagyományosnak mondható udvari lapokat találunk: apród, lovag, királynő és király. (Elképzelhető ugyan, hogy a Brera-Brambilla Tarot régebbi, de sajnos nem lehet megállapítani, hogy megvolt-e mind a 16 udvari lap, lévén, hogy csak 7 maradt fenn belőlük). Ezzel szemben a Cary-Yale Tarot mind a négy elemhez tartozóan nem négy, hanem hat udvari lapot tartalmazott (összesen tehát 24-et). Érdekessége így, hogy mind az apródok, mind a lovagok között is találhatunk nőnemű alakokat - vagyis a felosztás a következő:

apród - szolgálólány,

lovag - lovas hölgy,

király - királynő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mai dátum
Képek